teljes légcsere a faházban
SZELLŐZTETÉSI RENDSZER FAHÁZAKBAN
Szellőztetés a faházban, alkalmazási sajátosságok
A szellőztetési rendszer a faházban fontos tényező, amely folyamatosan kellemes és tiszta levegőt biztosít benne, befolyásolva minden lakó egészségét és lakókomfortját.
Tartalom
A faház helyiségeinek légcsere normái
- lakóhelyiségekhez (nappali, hálószoba) – minimum 30 m3/h személyenként;
- gáztűzhelyes konyhához – 60 m3/h. Főzés közben a légcserének 180 m3/h-ra kell növekednie
- elektromos tűzhelyes konyhához – 50 m3/h. Főzés közben a légcserének 180 m3/h-ra kell növekednie;
- fürdőszobához – 25 m3/h;
- WC-hez – 25 m3/h;
- egyesített fürdőszobához – 50 m3/h;
- gépészeti helyiségekhez, kamrákhoz és gardróbokhoz – 15 m3/h.
A teljes házra, a konyha, fürdőszoba és erkélyek kivételével, általában 3 m3/h értéket vesznek figyelembe a ház minden négyzetméterére.
Passzív (természetes) szellőztetés a faházban
Ez a szellőztetési típus azt feltételezi, hogy a levegő természetes módon áramlik az utcáról a házba. A beáramlás nyitott ablakokon vagy ajtókon keresztül történik, az elvezetés pedig légcsatornákon keresztül.
Ahhoz, hogy a légáram akadály nélkül haladjon át a szellőzőcsatornán, annak belső felületének simának kell lennie, és nem lehetnek szűkületek a csatlakozási pontokon.
Előnyök:
Olcsó. A légcsatornák ára szerény összegtől kezdődik, a nyitott ablak pedig teljesen ingyenes.
Egyszerű. Az elszívó kürtőket kevés előkészülettel és az ajánlások betartásával saját kezűleg is lehet fektetni.
Hátrányok:
A természet nem mindig lesz az ön oldalán. A természetes légcsere szinte leáll a meleg évszakban, mert nincs hőmérsékletkülönbség kint és a házban. A hideg évszakban nagy veszteségek lesznek, és többet kell költeni fűtésre.
Az ablaknyitás lehetősége nem mindig áll fenn.
Az elszívó csatornák nem biztos, hogy megbirkóznak a teljes elhasznált levegővel.
A kényszerített elszívó rendszerben, akárcsak a passzívban, az elhasznált levegőt légcsatornákon keresztül vezetik el, de most már elektromos ventilátor segítségével. A friss levegő természetes úton áramlik be.
A ventilátor telepítésekor kösse be a fürdőszobai villanykapcsolóhoz, így egyszerre kapcsol ki a lámpával.
Előnyök:
Hatékony. Ventilátorral a levegő sokkal gyorsabban távozik a faházból, mint anélkül.
Kényelmes. A legtöbb ventilátor teljesítménye szabályozható, így könnyű szabályozni a légáramlás sebességét.
Hátrányok:
Kevés friss levegő. A beáramlás vagy teljesen hiányzik, vagy kicsi.
Bevezető szellőztetés a faházban
Ahogy a neve is mutatja, friss levegő beáramlását biztosítja. Mivel a „használt” levegőt friss levegő szorítja ki a faházból, a beáramlást feltétlenül meg kell szervezni – ellenkező esetben az elszívás hatástalan lesz.
Lehetőség van légcsatornák telepítésére ventilátorral, mint az elszíváshoz, de vannak kompaktabb és olcsóbb megoldások is – a szellőztető elemek. A szellőztető elemek közé tartoznak az ablak- és falszelepek, a levegőtisztítók és más eszközök.
Minden légcsatorna átmérőjének azonosnak kell lennie, hogy elkerüljük a légáramlás lelassulását a csatlakozási pontokon.
Előnyök:
Frissesség. Amikor folyamatosan friss levegő áramlik hozzánk, energikusabbnak érezzük magunkat.
Tisztaság. A szellőztető rendszerek leggyakrabban légszűrőkkel vannak felszerelve. A különböző szűrők különböző szennyeződéseket tisztítanak: például egy levegőtisztítónak három szűrője van – por, allergének és káros gázok ellen.
Funkcionalitás. A szellőztető rendszerek felszereltségéhez tartozhat fűtőelem, párásító, zajcsillapító és más hasznos opciók.
Hátrányok:
Egyes eszközök, például az ablakszelepek, alacsony teljesítményűek: az általuk szállított friss levegő legfeljebb egy fő számára elegendő. A megfelelő mennyiségű friss levegő garantálásához jobb levegőtisztítót használni
Be- és kivezető szellőztetés fából készült épületekben
A levegő be- és kiáramlását kombinált szellőztetési rendszer biztosítja. Ebben az esetben fontos a teljesítmény egyensúlyba hozása: a faházba beáramló levegő mennyiségének meg kell egyeznie a kiáramló levegő mennyiségével.
A szellőztetési rendszer bevezetésekor gyakran alkalmaznak talajhőcserélőt. Légcsatornáját 1–2 m mélységben fektetik a talajba. A talajhőmérséklet egész évben 8–10 °C körül marad. Télen a levegő áthalad a talajhőcserélőn és felmelegszik, nyáron pedig lehűl. Egy ilyen hőcserélővel csökkennek a fűtési és klimatizálási költségek.
Egyes rendszerek beépített hővisszanyerő egységgel vannak felszerelve. Télen az elhasznált hő segítségével felmelegíti a bejövő levegőt. Nyáron a rekuperátor a klímaberendezéssel együtt működik, és fordítva, lehűti a levegőt. Az áramlatok eközben nem keverednek.
Előnyök:
tiszta;
friss;
funkcionális;
hatékony.
Hátrányok:
magas ár;
összetett telepítés;
a berendezés nem működik áramellátás nélkül.